A Radnóti Miklós Könyvtár története
Részletek Somlyódi Jánosné munkájából
A kezdetek
A régi feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a XIX. század végén az a pár könyv /35-50 db/, amit elsősorban a nevelők használtak, adományokból kerültek az iskolához. Nagyon hosszú ideig szekrényekben elzárva őrizték őket. Később, amikor a polgári leányiskola csatlakozott az épületben lévő elemi iskolához /a 3. és 4. emeletet emiatt húzták fel az épületre/, már külön kezelték a nevelői és az ifjúsági könyveket. Természetesen más vigyázta a nevelői és más az ifjúsági könyveket.
Csekély számuk miatt alig nevezhető mai értelemben könyvtárnak a könyvgyűjtemény. Írásos feljegyzés sem készült róluk, csak az évkönyvekben számadatként szerepeltek. Az épületet megosztották fiú-és lányiskolára. A mi könyvtári adatunk a Szemere u. 5-ös fiúiskoláéról szól, ennek a történetét kísérjük végig.
A leltárkönyvi adatok alapján 1943 októberében jegyezték be az első könyveket. Hogy ki volt akkor a könyvtáros, arra nézve nem található megbízható adat. A tanári állomány 1946 szeptemberéig 91 db könyv volt. Tudnunk kell, hogy 1976-ban kellett egyesíteni leltári egyeztetés szerint a tanári és az ifjúsági könyvtár köteteit. Addig külön helyen és külön könyvtárossal, viszonylag önálló könyvtári egységként működtek az iskolában. Az ifjúsági könyvtárnak a nyilvántartásában 1944-től voltak könyvek.
1952-ben már 459 könyvcím található a tanári állomány leltárában, 499 kötet pedig az ifjúsági könyvtáréban.
1952-től Déri Ferencné kezelte a könyvtárt 1956 januárjáig. Ekkor 682 könyv a tanári, 686 pedig az ifjúsági könyvek száma. Ettől az időtől Bordás L.-né, majd 1957-ben Lakatos J. vette át a könyvtár irányítását. '57 decemberében Horváth Mária a vezető. 1960 szeptemberétől két könyvtáros dolgozik: Horváth Mária mellett segítő könyvtárosként Ugrin Gáborné, az a nagyszerű pedagógus, aki később a Veres Pálné Gimnázium könyvtárosa lett. Majd 1961-től 1963-ig Ugrinné mellé Buna Istvánné kerül. Rövid ideig Szentmiklósi Edit is dolgozott a könyvtárban. 1965-ben egymást váltották a könyvtárosok, miután Bunáné szülési szabadságra ment. Havas Éva és Danczkay Ágnes /Stellin Mihályné/ gondozták a 2925 kötetnyi tanári és a 2040 kötetes ifjúsági könyvállományt. Péchy Imréné 1972-től korai haláláig, azaz 1976-ig kezelte a tanári könyveket.
Buna Istvánné 1969. jan. 1-től volt újra a könyvtárvezető. Az ő gondozásába került végül a teljes könyvállomány 1976 szeptemberéig, amikor 4758 könyvet, a tanári könyvtár egészét /szépirodalmi műveket és szakkönyveket/, továbbá 2637 kötetet, az ifjúsági könyvtár akkori állományát Somlyódi Jánosné vette át. Ilyen módon a könyvtár további életét 7395 kötetes állománnyal kezdtük meg.
Elhelyezkedés
A könyveket sokáig zárt szekrényekben tárolták, később a tanári kézikönyveket, a felnőttek szakirodalmi anyagát a II. emeleti 22-es helyiségben nyitott könyvespolcokon tették hozzáférhetővé. Az ifjúsági könyvek a III. emeleti 32-es tanteremből nyíló raktárhelyiségben voltak. A könyvállomány összevonása után a III. emeleti 32-es tanterem lett az olvasóterem, amely akkor magyar nyelv és irodalom kabinetként működött. Egy év után a IV. emeleti 45-ös terembe költözött a könyvtár. Itt volt az olvasóterem is /közben rendszeres tanítás folyt szabadpolcos rendszerben, ami egyre jobban veszélyeztette az állomány épségét, rendjét/. A raktár maradt a III. emeleten. Ez bizonyos fokú megosztottságot jelentett.
1978-tól 1988 nyaráig oly nagymértékben megnőtt a könyvállomány, hogy elodázhatatlanná vált könyvtárunk átköltöztetése nagyobb helyiségbe. Az egy osztály foglalkoztatására is alkalmas, tágas I. emeleti 19-es terembe kerültünk át. A 18-as szoba raktár és egyben tanári olvasóhelyiség lett, a folyosón pedig olvasótermet rendeztünk be. A könyveken kívül lemezjátszó, magnetofon, színes televízió, videó állt a tanárok rendelkezésére.
Olvasáspedagógia
A könyvtár fejlesztéséhez nagyban hozzájárult az az olvasás-pedagógiai kísérlet, melyet az OPKM akkori főigazgatója, Dr. Arató Ferenc végeztetett éveken át iskolánkban. A munkatankönyvekhez a sokkönyvűség, a széles körű könyvhasználat is hozzátartozott. Egy 44 fős első osztállyal kezdte a kísérletet Somlyódi Jánosné könyvtáros és magyartanár, majd több kolléga folytatta éveken át ezt a munkát. Az OPKM 1607 könyvvel gyarapította az állományt, méghozzá úgy, hogy nagy példányszámban juttatta el a tanításhoz nélkülözhetetlen értékes szótárakat, lexikonokat, egyéb könyveket /Bölcs Bagoly sorozat, Magyarország útikönyv, atlaszok/. Ez abban az időben nagy jelentőségű volt, mert a költségvetési hitelkeretünkből naptári évenként csupán 2000 Ft-ot kaptunk könyvvásárlásra.
A másik fontos állománynövelő tényező az 1978/79-es tanévben országosan meghirdetett mintakönyvtár-pályázatra nevezésünk volt. Az első pályázaton tizennégy első díjat adtak ki. Mivel a nyertesek közé kerültünk, nemcsak az erkölcsi sikernek örülhettünk, hanem negyvenezer forintnak is. Az összeget állományunk fejlesztésére ítélték oda nekünk. Az 1981/82-es tanévben ismét pályáztunk: újra sikerült az első helyezettek között lenni. Ez a próbálkozásunk harmincezer forinttal járt. Majd az 1985/86-os tanévben a harmadik vállalkozásunk alkalmával - a gazdasági élet nehezülése is érezhető az egyre csökkenő összegeken - az első helyezésért már csak húszezer forintot kaptunk. Ebből a berendezés korszerűsítésére is áldoznunk kellett.
Meg kell jegyeznem az állománygyarapító vállalkozások között, hogy a Fővárosi Tanácstól évente öt-tízezer forintot harcolt ki ezekben az években Dr. Ballér Endréné, aki a Fővárosi Pedagógiai Intézetben vezető szaktanácsadóként elkötelezett irányítója volt az iskolai könyvtárak ügyének. Egészen természetes, hogy ez a fejlesztési célhitel évről évre a kerületi szaktanácsadónkon, Dr. Fazakas Balázsné, iskolánk egykori pedagógusán keresztül jutott el hozzánk, ami azt is jelenti, hogy a kerület valamennyi iskolai könyvtárát érintő támogatásról volt szó.
Több mint tíz évig működött könyvbarát szakkör /heti két órában/16-18 fővel. Első számú feladatuk közé tartozott a könyvtári rendnek a kialakítása és megőrzése. Rendszeresen figyelemmel kísérték, hogy minden visszahozott könyv pontosan a helyére kerüljön.
A kilencvenes évek elején - miután a könyvtáros csak fél állásban töltötte be a munkakört, magyartanár és osztályfőnök is volt - a nyitvatartási idő naponta fél három és fél négy közé tevődött. A kölcsönzést a messze lakó tanulók a délelőtti óraközi szünetekben oldották meg, bár ez nem volt szerencsés, mert csak a konkrét könyv kikérésére, nem pedig részletesebb tájékozódásra adott lehetőséget.
Író-olvasó találkozók
Többször tartottunk író-olvasó találkozót, dedikált könyveink, szakköri naplónk bejegyzései tanúskodnak Kormos István, Kósa László, Quittner Pál, Csák Gyula, Asperján György, Tarbay Ede /akivel szakköri rádiós felvételünk is készült a Kossuth rádió részére/ ittlétéről. Az Aulich utcai gyermekkönyvtárban találkoztunk Padisák Mihállyal. Nyelvművelő előadáson vett részt a szakkör, ahol Péchy Blanka művésznő írt a könyvünkbe. Találkoztunk művészekkel is, ők a szakköri naplónkba írtak kedves sorokat /Varga Kata és Gyabronka József /.
A jelen
1999 őszétől új feladat elé állította könyvtárunkat a 12 évfolyamos iskola bevezetése. Ehhez csatlakozott még a két iskola: a Szemere 3. és a Szemere 5. teljes összevonása. Mindez az addigi két iskola könyvtári anyagának egyesítését is maga után vonta. 1999. szeptember eleje az összevont, új könyvtár kialakításával, berendezésével telt el. Központi helyre került / a II. emeletre három helyiséggel /, így igazán az iskola szellemi műhelyévé vált a könyvtár. A munkát egy főállású /magyar-könyvtár szakos egyetemi diplomával rendelkező / könyvtárostanár, Gazda Anna, valamint az eddigi könyvtáros, Somlyódi Jánosné magyar szakos főiskolai diplomával és alapfokú könyvtárosi végzettséggel rendelkező tanár /félállásban / látja el. Az olvasóteremben 34 férőhely van, itt található a kézikönyvtár ETO-rendben elhelyezve. A nagy könyvtári teremben található a kölcsönözhető állomány. A kölcsönzőszoba és a tankönyvraktár egy helyiségbe került. A könyvtár teljes állományának számítógépes feldolgozását a Szirén-program segítségével végzi Gazda Anna könyvtáros.
Új fogalomként ismertük meg a tartós tankönyvek csoportját. Felszereltségünk is tovább bővült. Videomagnó, televízió, két számítógép /CD-ROM leolvasóval/, fénymásoló és nyomtató, illetve Internet-hozzáférés biztosítja az információk minél teljesebb körű elérését.
Pályázatok
A könyvtárfejlesztés érdekében különféle pályázatokon veszünk részt. 2001 őszén a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány pályázatán a könyvtári ismerethordozók beszerzésének támogatására 631 939 forintot nyertünk. Az ugyancsak 2001-ben meghirdetett "Olvasás éve" pályázatra /a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány Kuratóriuma - KOMA / is jelentkeztünk, és komoly összeget nyertünk.
Szemere Olvasókör
Megszerveztük iskolánkban a nyolc hónapon át tartó olvasóversenyt. Célunk volt az olvasás megszerettetése a gyerekekkel. A pályázat két részből állt: meseillusztráció készítése és könyvajánló írása. Az illusztrációk készítését Kedvenc mesém címmel az 1-4. osztályosoktól vártuk, az ajánlókat 5-10. évfolyamosoktól. Évfolyamonként összeállítottunk egy-egy ajánlójegyzéket, amely havi lebontásban két-három könyvet tartalmazott. Az írásban leadott ajánlókat háromtagú bizottság 1-től 10-ig pontozta. Minden hónapban kihirdettük a legjobb könyvajánlókat, s készítőik könyvjutalomban részesültek. A bizottságban a könyvtárosoknak nagy szervezői segítséget adott Dr. Varga Péterné magyartanár. A verseny végén a legjobbak jutalmazását az iskola alapítványa támogatta. Olyan jól sikerült ez a program, hogy hagyomány teremtődött belőle. Ötödik alkalommal készül kiadvány a legjobb munkákból /iskolai alapítvány, néhány lelkes kolléga közreműködésével - Csepregi Krisztina rajztanár, Daró Ildikó, Kovács Anikó - és Benkovicsné Hendzsel Szilvia segítségével/. A kiadványnak a Könyvjelző címet adtuk. Elhatároztuk, hogy a Szemerében az elkövetkező években is lesz olvasás éve.
Kapcsolatok
Kapcsolatot létesítettünk több ifjúsági lap-és könyvkiadóval, akik szívesen támogatnak bennünket könyvekkel, sőt találkozót is szerveztünk a kerület magyar szakos nevelőivel és a Csodaceruza főszerkesztőjével, Sándor Csillával. A Belvárosi Pedagógiai Napok alkalmából vendégünk volt több kerületi s más fővárosi iskola könyvtárosa, szaktanácsadója. Bemutathattuk, hogyan foglalkozunk a könyvtárismereti órán az olvasást még csak ízlelgető alsó tagozatos gyerekekkel.
Könyvtárunk névadójának, Radnóti Miklósnak a tiszteletére öt éve fővárosi szavalóversenynek adunk otthont. Átlagosan /általános iskolai és középiskolás kategóriában / ötven-hatvan szavaló jelentkezik. Ilyenkor a költő életét bemutató nagyszabású kiállítást rendezünk, amelyen többek között bemutatjuk a négy anyakönyvet, mely bizonyítja, hogy az elemi iskola alsó négy osztályát - Glatter Miklós néven - a Szemere 5-ös fiúiskolában végezte. 2004 őszén a költő verseinek illusztációiból is fővárosi szinten tudtunk kiállítást rendezni /Csepregi Krisztina és Harka Zsuzsa rajztanárok segítségével /.
Tudjuk, hogy a könyvtárt a használó aszerint ítéli meg, hogy az ő problémáját hogyan tudja megoldani. Így a pontosság, gyorsaság és a naprakészség alapvető szempont. Nem elhanyagolható a könyvtár külleme, a nyitva tartás optimális ideje és a folyamatos állománygyarapítás. Kérjük, térjenek be hozzánk gyakran! Érezzék, hogy a könyvtár mindnyájunk szellemi műhelye!
Már nyugdíjasként szántam rá magam, hogy elmeséljem nagy költőnkről elnevezett könyvtárunk előéletét, s utódomnak úgy szeretném átadni a megőrzött állománnyal együtt, hogy terjeszthesse majd a miltoni gondolatokat:
"A könyvek nem halott tárgyak, hanem az élet erejét hordják magukban."